A HOMÉR KONCEPCIÓ
felszíni víztestek mozgó HOrdalékfázisának
online Monitorozására alkalmas mintavevő
És az ehhez kapcsolódó anyagvizsgálati és
biológiai Rendszer kialakítása
PROJEKT LEÍRÁS
Az
országok
környezeti
állapotának
súlyosan
fenyegető
elemei
a
vízgyűjtőterület
felől
érkező
vízszennyeződések,
melyek
sokszor
havária
formában
érkeznek.
Azonban
a
felszínen
észlelhető
biológiai
pusztítás
csak
egy
része
a
problémának,
a
mederfenéken
jóval
lassabban
haladó
szennyezett
zagy
lerakódásai
és
tovább
mozdulásai
hosszan
elhúzódó
károsodásokat
okoznak,
illetve
a
vízhasznosítások
során
jelenthetnek
kockázatokat.
Az
üledék
felső,
mozgó
rétegének,
azaz
a
rejtetten
mozgó
szennyeződés-
áramnak
a
megfigyelésére
azonban
eddig
nem
volt megfelelő mintavételi és méréstechnika.
A
2021.08.31.-én
befejezett
fejlesztés
révén
a
korábban
nem
vizsgált,
de
mégis
súlyos
következményekkel
járó
vízszennyeződések
is
kimutathatóak,
vizsgálhatóak
lesznek.
A
kifejlesztett
medermonitor
a
mederfenékre
telepített,
és
ott
pár
méteres
pályán
mozgó
hordalékmintavevő
egységből,
a
parton
lévő
mintafogadó
és
vizsgáló
berendezésből,
és
a
működést felügyelő távoli központi vezérlőből áll.
A
világszinten
is
újdonságértékű,
komplex
szemléletű
felszíni
víz
medermonitor
úttörő
jellegű
kutatásai
és
fejlesztései
messzemenően
interdiszciplináris
jellegűek
voltak:
kémiai,
biológiai,
hidraulikai
és
adatgyűjtési-
méréstechnikai
tudományágak
nagyon
szoros
együttműködésére
volt
szükség.
Ezt
a
szakmai
kihívást
tükrözi
a
pályázó
konzorcium
összetétele:
a
gyakorlati
hasznosítás
szempontjait
érvényesítő
vállalkozások
mellett
akadémiai
intézetek
és
egyetemekről
érkező
szakértők
biztosították
a
szükséges szakmai kompetenciákat.
KONZORCIUMI TAGOK
Konzorciumvezető:
•
Aqua-Terra Lab Kft.
Tagok (névsorban):
•
Apertech Kft.
•
Ökológiai Kutatóközpont
•
Pannon Egyetem
•
VRIC Nonprofit Kft.
A megvalósítás helyszíne:
VESZPRÉM
PROJEKT ADATOK
A kedvezményezett neve:
AQUA-TERRA
LAB
Kémiai
Kereskedelmi
Gyártó és Szolgáltató Kft.
A projekt fő vezetője:
Balogh Sándor
A projekt azonosító száma:
GINOP-2.2.1-15-2017-00070
A projekt
•
kezdési dátuma:
2017.09.01
•
befejezési dátuma:
2021.08.31
.
A projekt összköltsége:
758 632 037 Ft
A vissza nem térítendő támogatás összege:
604 292 825 Ft
A támogatás mértéke:
79.66%
A VRIC vissza nem térítendő támogatása:
80 849 149 Ft
A projekt VRIC kulcs munkatársai:
Antal Gábor ügyvezető
Dr. Bencs László, PhD
Pós Noémi vegyészmérnök
HOGYAN MŰKÖDIK A HOMÉR?
AGITÁCIÓS ELJÁRÁS HARANG ALATTI ELŐFLUIDIZÁCIÓVAL
A mederbe telepíthető önjáró mintavevő berendezés több, egymással
funkcionálisan összekötött fő egységből áll: Víz alatti mozgó motoros
mintavevő platform a mederre kapaszkodó lapátos és bordás járószalagos
meghajtással és függőleges síkban motorikusan mozgatott mintavevő
haranggal rendelkezik. A vezérelt helyzetben a harang leengedése történik,
ezután indul a mintaszívás, amivel 1,5 liter vizes zagy kerül fel a mintafogadó
tartályba. A vízalatti mintavevő platform által felküldött vizes zagyminta egy
szintérzékelővel ellátott, alul ülepítőtérrel és leengedő motoros gömbcsappal
rendelkező üveg fogadóedénybe jut. A műveletsor irányítható a rendszert
vezérlő elektronika központi egységén keresztül.
A RENDSZER CÉLJA
MOZGÓ HORDALÉK MINTAVEVŐ
Felszíni víztestek mozgó HOrdalékfázisának online Monitorozására alkalmas
mintavevő- És vizsgáló Rendszer berendezés prototípus.
Mederbe telepíthető, felszívásos elven működő, motor hajtással ellátott,
önjáró laza hordalék mintavevő, amely a parti mintafogadó egységbe küldi
fel a mintát további feldolgozásra, illetve mintatárolásra. Hordozható kivitelű,
felszívásos elvű, egyedi(kézi) mintavételező berendezés, 2m vízmélységig.
Használati mintaoltalom regisztrációval védett (külön a kis és nagy
víztestekre vonatkozó eltérő technikai megoldásként), továbbá kapcsolódóan
eljárási szabadalom bejelentés is történt a mederbe telepíthető mintavevő
két típusára.
HOMÉR
MI IS A HOMÉR?
A HOMÉR MINT PROJEKT RÖVID NÉV
felszíni víztestek mozgó HOrdalékfázisának online Monitorozására alkalmas mintavevő És az ehhez kapcsolódó anyagvizsgálati és biológiai Rendszer
kialakítása.
HOMÉR MONITORÁLLOMÁS ÜZEMMÓDHOZ KAPCSOLÁSA
Ehhez a mintafogadó egységben további mintafeldolgozási technikákat lehet beépíteni és vezérelni (iszap kiülepítése után a felesleges víz dekantálása, az iszap
reagensoldatos kezelése a biológiailag hozzáférhető nehézfém szennyezések kioldására, az oldat továbbítására a monitorállomás analitikai egységébe).
EXPEDÍCIÓS KÉZI MINTAVÉTEL
Az agitációs mintavételi technikát a hordozható kivitelű iszapfelszívó rendszerű mintavevőbe beépítettük, laboratóriumi mintázási kísérletek és a terepi
alkalmazási tapasztalatok értékelése után használati mintaoltalmi bejelentés készül.
“lehetővé teszi a mozgó hordalék mintázását új típusú
eljárás alkalmazásával”
- a megoldás elvi háttere
PROJEKT AZONOSÍTÓ: GINOP-2.2.1-15-2017-00070
A KIFEJLESZTETT ESZKÖZ KALIBRÁLÁSA, FINOMHANGOLÁSA
A
fejlesztett
mintavevő
ellenőrzéséhez
a
Marcalból
kis
és
középiznél,
valamint
a
Dunából
kisvíznél
összehasonlító
(referencia)
mozgó
hordalék
mintavételekre
került
sor
kémiai
és
biológiai
szempontú
reprezentativitás
vizsgálathoz.
Az
eredményeket
összehasonítottuk
a
hagyományos
mintavevővel
és
az
újonnan
kifejlesztett
mintavevővel felszínre hozott minták esetében is. Elemeztük a különbségeket és visszacsatolást nyújtottunk a fejlesztéshez.
Megállapítottuk, hogy a prototípussal gyűjtött minta teratológiás sejtaránya jó egyezést mutatott a hagyományos mintavevővel gyűjtött minták teratológiás vázarányával.
A
fitoplankton
kiülepedési
ráta
és
a
szemcseméret
eloszlási
vizsgálat
során
megállapítottuk,
hogy
a
Marcal
esetében
a
prototípussal
gyűjtött
minták
a
parttól
60
cm
távolságban
gyűjtött
hagyományos
mintavevővel
mutatták
a
legnagyobb
hasonlóságot.
A
Duna
esetében
a
prototípussal
gyűjtött
minták
és
a
hagyományos
mintavevővel
gyűjtött
minták
esetében
a
planktonikus/bentikus
arány
közepes
vízállásnál
gyakorlatilag
megegyezett,
alacsony
vízállásnál
függött
a
különbség
a
parttól
való
távolságtól.
A
kiülepedési
ráták
mértéke
gyakorlatilag
nem
különbözött
a
prototípussal
vett
és
a
hagyományos
mintavevővel
vett
minták
esetében
és
ugyancsak hasonló volt a szemcseméret összetétel is.
Összességében
megállapítottuk,
hogy
a
prototípus
teljesítménye
a
többi
mintavevőhöz
képest
akkor
volt
a
legjobb,
ha
a
minta
nem
túl
mélyről
származott.
Legoptimálisabbnak
a
parttól
60
cm-es
távolságot
javasolhatjuk.
Valamint
az
is
megállapítható
volt,
hogy
a
mederanyag
szemcseméret
összetétele
is
befolyásolta
a
hatékonyságot. Ezért különböző fejek kifejlesztésére volt szükség.